Mint 1988-ban, az 1996-os döntősök is találkoztak a csoportkörök során. Németország kétszer győzte le Csehországot Angliában, 1988-ban a hollandok verték meg kétszer a Szovjetuniót.

Rekordmennyiségű, azaz 6 csapat debütált a döntő tornán: Bulgária, Svájc, Törökország, az ekkor már független Csehország, Horvátország és Oroszország.

Franciaország visszavágott az 1994-es VB kvalifikációk során elszenvedett vereségért Bulgáriának. A B jelű csoportban 3-1-re verték a bolgárokat.

Első alkalommal került sor rájátszásra a döntő torna 1980-as bővítése óta, Hollandia Írországot 2-0-ra verte Liverpoolban.

Alan Shearer 5 góllal végzett a góllövő lista élén. További kettőt szerzett a 2000-es EB-n az angol csatár, ezzel az EB-k történetének második legeredményesebb gólszerzője Michael Platini mögött.

Németország ezzel a tornával megverte a Szovjetuniót, öt dőntőben szerepelt, ebből 3 címet nyert. Két-két győzelemmel áll még Spanyolország és Franciaország a listán.

A kanál-hajlító paratevékenységet végző Uri Geller azt állította, hogy az ő ereje kellett ahhoz, hogy a skót Gary McAllister kihagyja a büntetőt a csoportkörök során, amikor Anglia 1-0-ra vezetett.

Anglia győzött a spanyolok ellen a negyeddöntőben, ahol büntetőkkel döntöttek a csapatok a továbbjutásról. Az elődöntőben már nem sikerült megismételni ezt a bravúrt, Németország 6-5-re nyert, szintén büntetőpárbajban.

Horvátország Olaszország előtt végzett első nagy tornájának kvalifikációja során, miután 1993-ban elnyerte függetlenségét; ezzel döntőbe került.

Az Év Európai Labdarúgója Ronaldo volt, míg az ESM Aranycipőt Zviad Endeladze kapta meg.

A kvalifikációk során a horvát Davor Šuker lőtte a legtöbb gólt (15), megelőzve a bolgár Hriszto Sztoicskovot (13) és Jürgen Klinsmannt (12).

Szintén a kvalifikációk során Oroszország vezette a csapatok gólövőlistáját, 38 találattal. Mögöttük Németország Portugáliával holtversenyben 34-34-szer találtak be. A spanyolok a 4. helyen végeztek ebben a statisztikában 29 találattal. A negatív rekorder Liechtenstein volt, mindösszesen egyszer tudták a kapuba juttatni a labdát.

Ha már Liechtensteinről, mint negatív szereplőről volt már szó, legyen „pozitív” is, hisz volt amit ők nyertek. Méghozzá a legtöbb kapott gól listát vezethették. 40-szer találtak be a kapujukba, azaz néggyel többször, mint San Marinóéba (36) és öttel többször, mint a Feröer-szigetekébe (35). A legkevesebb gólt az angolok kapták, mindösszesen kettőt.

A legtöbb gól a selejtezők során a Franciaország – Azerbajdzsán meccsen született, 10-0-ra nyertek előbbiek.

Áttérve a döntő tornára a statisztikákból is a végső győztes, Németország jött ki nyertesként. A németek 10 gólt lőttek, megelőzve Angliát (8) és a cseheket (7).

A döntő tornán a legkevesebb gólt kapók listáját hármas holtversenyben Franciaország, Portugália és Skócia vezette. Az olaszok, spanyolok, angolok és németek 3-3 gól kaptak be.

Az egy mérkőzésen esett legtöbb gól az orosz-cseh meccsen született, amelynek 3-3 lett az eredménye.

A legtöbb, azaz két piros lap került kiosztásra a spanyol-bolgár csoportmeccsen, egyet Hubcsev, míg egyet Juan Antonio Pizzi kapott. A sárgalapoknál már nem álltak meg ennyinél a csapatok. Tízet osztott ki Elleray bíró a német – cseh meccsen, a begyűjtöik: Bejbl, Ziege, Nedvěd, Kuntz, Möller, Babbel, Kadlec, Drulák, Reuter és Häßler voltak.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés