Olaszország drámaian búcsúzott, az utolsó mérkőzésüket Bulgária ellen megnyerték ugyan, de ikszeltek Svédországgal és Dániával, így a skandinávok mellett állt a szerencse, és ők jutottak tovább.

Dmitrij Kiricsenko gólja a már biztosan kiesett Oroszország színeiben a csoportkörben, Görögország ellen 68 másodperc után keletkezett. Ezzel ez a leggyorsabb gól az EB-döntők történetében.

Luiz Felipe Scolari vezette a portugál válogatottat az Anglia elleni negyeddöntős győzelem során, azok után, hogy a 2002-es VB ugyanezen szakaszában Brazíliával kiejtette ugyanezt az ellenfelet.

Görögország 1-0-s győzelme Portugália ellen a döntőben - ezzel ők lettek a kilencedik nemzet az Európa-bajnokságok történetében, akik győzedelmeskedni tudtak a 12 torna egyikén.

A portugál kapus, Ricardo kivédte az angol Darius Vassell büntetőjét a negyeddöntő büntetőpárbajában, azelőtt, hogy ő maga állt volna oda büntetőt rúgni.

Lettország először kvalifikálta magát, de nem ők lettek a legkisebb népességű résztvevő nemzet a döntőben – ez a dicsőség a 2000-es résztvevő Szlovéniáé.

Wayne Rooney lett a legfiatalabb góllövő, amikor Svájc ellen betalált – négy napig tudta tartani a rekordot, Johan Vonlanthen ekkor taszította le a trónról.

Görögország 1-0-s győzelme a portugálok ellen Liszabonban a legkevesebb gólszámú döntő a tornák történetében, ez négy évvel később megismétlődött, amikor Spanyolország legyőzte Portugáliát.

Az Év Európai Labdarúgójának Andrij Sevcsenkót választották, míg az ESM Aranycipőt Thierry Henry vihette haza.

Egy kis selejtező statisztika…

A legtöbb gólt a szlovén Ermin ©iljak lőtte, szám szerint 9-et, kettővel többet, mint Raúl González. A képzeletbeli dobogó alsó fokára 6 góllal hárman is felállhattak: Inzaghi, Henry és Koller.

A legtöbb assziszt Thierry Henry nevéhez fűződött (6), megelőzte ezzel Rolan Guszevet (5) és Pavel Nedvědet (5).

A legtöbb gólt Franciaiország lőtte (29), mögöttük Hollandia (26) és Csehország (23) tanyázott. A spanyolok 21 góllal a negyedikek lettek ebben a statisztikában. Negatív rekorderből három is akadt: Luxemburg, Észak-Írország és San Marino egyszer sem talált be ellenfeleik kapujába.

Az előbbi statisztika azonban nem jelentette azt, hogy nem is kaptak gólt. San Marino összesen 30-at, ezzel vezette ezt a tabellát, mögötte Málta (24) és Liechtenstein tanyázott. Ha már az előbb negatív, akkor ezúttal pozitív rekorderről beszélhetünk: Franciaország két, Svédország három, míg az olaszok, a németek, a bolgárok és a görögök 4-4 gólt kaptak csak.

A lapok gyűjtögetésében a horvátok álltak az élen, legalábbis, ami a sárgalapokat illeti. A selejtezők során összesen 29-et sikerült begyűjteniük, Skóciának 27-et, míg Szerbiának 24-et. Az előbbi „győzteseket” a piros lapok tekintetében már leszorították a dobogó legfelső fokáról, ám sokáig nem jutottak, a második helyet zsebelhették be többes holtversenyben (pl.: Lettország vagy Izrael társaságában), miután az osztrákok és az észak-írek is megelőzték őket. Utóbbiak 3-3, előbbiek 2-2 piros lapot zsebeltek be.

Ami a selejtezőcsoportokat illeti… A legtöbb gól az 1. csoportban született (franciák csoportja), itt összesen 67 gól született hárommal több, mint a 3. számúban (csehek csoportja). A legkevesebb találatot a 8. csoportban jegyezték: 41-et.

Az egy mérkőzésen esett legtöbb gól 3 alkalommal is megvalósult. Az Ukrajna-Örményország (4-3), a Románia – Dánia (2-5) és a Luxemburg – Románia (0-7) mérkőzéseken.

Az EB selejtezői során összesen 549 gól született. Ebből 247 a mérkőzések első 45 percében, vagy annak ráadásában, és 302 a mérkőzések második felében, vagy annak ráadásában. Amennyiben 15 perces intervallumokra bontjuk a meccseket, akkor a legtöbb találat a 61. és 75. perc között esett, összesen 100. A rendes játékidőn kívül 26 alkalommal (négyszer az első félidő ráadásban és 22-szer a második félidő hosszabbításában) született gól.

És némi döntő torna statisztika…

A legtöbb gólról sokat nem írnánk, hiszen a góllövő lista a következő részben mindent elárul. 

Az gólpasszok terén Karel Poborský emelkedett ki a többiek közül négy asszisztjával.

A góllövőlista talán érdekesebb. A döntő torna során a csehek és az angolok találtak be ellenfeleik kapujába a legtöbbször, 10 alkalommal. Mögöttük Portugália és Svédország tanyázott 8-8 találattal. A legtöbb találatot a bolgárok gyűjtötték be, a többiek 9-szer vették be a hálójukat. Mögöttük sokan tanyáztak olyanok, akik 6-6 gólt kaptak, köztük volt: Hollandia, Anglia, vagy éppen Horvátország.

A döntő torna során a legtöbb sárga lapot a végső győztes Görögország kapta, összesen 18-szor emelték fel nekik a bírók ezt a színű kártyát. Piros lapot összesen négy csapat kapott, Oroszország és Svájc kettő-kettőt, míg Bulgária és Hollandia egyet-egyet.

Egy új statisztikára is rábukkantunk. A szögletek tekintetében magasan a portugálok vezettek. 59-szer végezhették el ezen pontrúgást. Hogy miért is írtuk így? A második helyen a csehek álltak, akik összesen 36 alkalommal végezhettek el beadást a szögletzászló mellől.

A döntő tornán összesen 77 gól született. Ebből 30 az első félidőkben, 44 a második félidőkben. Miután voltak mérkőzések, ahol a csapatoknak nem volt elég 90 perc a meccs eldöntésére, így a hosszabbításokról is vannak információink. Ezek során nem sok, összesen 3 gól született. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés