Emlékek a 2000-es Európa-bajnokságról…

- Számomra az emlékek az Olaszország elleni döntővel kezdődnek, mert nagy szerencsém volt a legfontosabb gól pillanatában. De a torna, úgy egészében nagyon magas színvonalú volt, és azt kell, hogy mondjam, hogy a szervezés nagyszerű volt Hollandiában és Belgiumban. Tudtuk, hogy van esélyünk megnyerni a tornát, és a dolgok jól alakultak számunkra a labdarúgásnak azon szempontjából, amelyben játszottunk. Jól álltunk neki a felkészülésnek és az edzéseknek, ezért nagy elégedettség volt a győzelem.

Kemény út a döntőig Franciaország számára…

- Három kulcsmérkőzésünk volt. Az első a nyitó meccs a dánok ellen, mert felmértük annak a fontosságát, hogy győzelemmel nyissunk egy tornát. Ezután az elődöntő a Portugálok ellen, amely eléggé nehéznek bizonyult – győztünk, köszönhetően egy büntetőnek. És a döntő az Olaszok ellen, amely nagy intenzitású volt és egyben nagyon kemény is. Szerencsére megtaláltuk a győzelem útját ezeken a kulcsfontosságú meccseken.

A döntő…

- Ez egy nagyon kemény játék volt. Az olaszok lőtték az első gólt, és egyértelművé vált, hogy nehéz lesz őket megverni. Taktikailag nagyon fegyelmezettek voltak, ami minden csapatról elmondható az olasz bajnokságban. Az edzőnk Roger Lemerre négy támadóval fejezte be a meccset és a 90. percben jött meg az esélyünk, Sylvain Wiltord kiegyenlített, és a hosszabbítás során aranygóllal dőlt el a meccs.

Franciaország mentális ereje…

- Fizikai értelemben, mondhatnám, hogy erősebben fejeztük be a mérkőzést, mint Olaszország, kiegyenlítettünk, majd még többet beleadtunk azért, hogy nyerjünk. Úgy hiszem Olaszország jobban megrázta a fáradtság, mint minket. A végén mentális csatában kellett felülkerekedni, ahol nekünk volt előnyünk, hiszen ők vesztettek el úgy egy meccset, hogy a zsákjukban volt. Tudtuk, hogy koncentrálnunk kell a játék során a minőségre és az erősségeinkre – ez volt az esélyünk. 

Az aranygól…

- Az egész Robert Pirés nagyszerű mozdulatával indult a bal oldalon. Kapott egy elvétett passzt Fabio Cannavarótól a vonalnál, majd továbbadta. Ezután cseleztem egyet, ami meglehetősen nehéz volt, de a büntetőpontnál voltam és megütöttem a labdát, amint leesett. Bement, így mi voltunk az első csapat, amely megnyerte az EB-t, miután Világbajnokok lettünk. Nagyszerű dolog volt a hazánk számára.

Minden erőm ebben a lövésben volt – ez egy nehéz bajnokság volt számomra, mert abban reménykedtem, hogy nagyobb részt vállalhatok majd. Elsőre a csapattársaimnak gratuláltam, majd a családommal örülhettem, és csak ez után volt arra lehetőségem, hogy magamat ünnepeljem. Egy álmunk volt, hogy Európa- és Világbajnokok legyünk. Óriási elégedettséget adott ez számomra akkoriban, és fantasztikus érzés volt.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés