Olaszorsz�g dr�maian b�cs�zott, az utols� m�rk�z�s�ket Bulg�ria ellen megnyert�k ugyan, de ikszeltek Sv�dorsz�ggal �s D�ni�val, �gy a skandin�vok mellett �llt a szerencse, �s �k jutottak tov�bb.

Dmitrij Kiricsenko g�lja a m�r biztosan kiesett Oroszorsz�g sz�neiben a csoportk�rben, G�r�gorsz�g ellen 68 m�sodperc ut�n keletkezett. Ezzel ez a leggyorsabb g�l az EB-d�nt�k t�rt�net�ben.

Luiz Felipe Scolari vezette a portug�l v�logatottat az Anglia elleni negyedd�nt�s gy�zelem sor�n, azok ut�n, hogy a 2002-es VB ugyanezen szakasz�ban Braz�li�val kiejtette ugyanezt az ellenfelet.

G�r�gorsz�g 1-0-s gy�zelme Portug�lia ellen a d�nt�ben - ezzel �k lettek a kilencedik nemzet az Eur�pa-bajnoks�gok t�rt�net�ben, akik gy�zedelmeskedni tudtak a 12 torna egyik�n.

A portug�l kapus, Ricardo kiv�dte az angol Darius Vassell b�ntet�j�t a negyedd�nt� b�ntet�p�rbaj�ban, azel�tt, hogy � maga �llt volna oda b�ntet�t r�gni.

Lettorsz�g el�sz�r kvalifik�lta mag�t, de nem �k lettek a legkisebb n�pess�g� r�sztvev� nemzet a d�nt�ben – ez a dics�s�g a 2000-es r�sztvev� Szlov�ni��.

Wayne Rooney lett a legfiatalabb g�ll�v�, amikor Sv�jc ellen betal�lt – n�gy napig tudta tartani a rekordot, Johan Vonlanthen ekkor tasz�totta le a tr�nr�l.

G�r�gorsz�g 1-0-s gy�zelme a portug�lok ellen Liszabonban a legkevesebb g�lsz�m� d�nt� a torn�k t�rt�net�ben, ez n�gy �vvel k�s�bb megism�tl�d�tt, amikor Spanyolorsz�g legy�zte Portug�li�t.

Az �v Eur�pai Labdar�g�j�nak Andrij Sevcsenk�t v�lasztott�k, m�g az ESM Aranycip�t Thierry Henry vihette haza.

Egy kis selejtez� statisztika…

A legt�bb g�lt a szlov�n Ermin �iljak l�tte, sz�m szerint 9-et, kett�vel t�bbet, mint Ra�l Gonz�lez. A k�pzeletbeli dobog� als� fok�ra 6 g�llal h�rman is fel�llhattak: Inzaghi, Henry �s Koller.

A legt�bb assziszt Thierry Henry nev�hez f�z�d�tt (6), megel�zte ezzel Rolan Guszevet (5) �s Pavel Nedv�det (5).

A legt�bb g�lt Franciaiorsz�g l�tte (29), m�g�tt�k Hollandia (26) �s Csehorsz�g (23) tany�zott. A spanyolok 21 g�llal a negyedikek lettek ebben a statisztik�ban. Negat�v rekorderb�l h�rom is akadt: Luxemburg, �szak-�rorsz�g �s San Marino egyszer sem tal�lt be ellenfeleik kapuj�ba.

Az el�bbi statisztika azonban nem jelentette azt, hogy nem is kaptak g�lt. San Marino �sszesen 30-at, ezzel vezette ezt a tabell�t, m�g�tte M�lta (24) �s Liechtenstein tany�zott. Ha m�r az el�bb negat�v, akkor ez�ttal pozit�v rekorderr�l besz�lhet�nk: Franciaorsz�g k�t, Sv�dorsz�g h�rom, m�g az olaszok, a n�metek, a bolg�rok �s a g�r�g�k 4-4 g�lt kaptak csak.

A lapok gy�jt�get�s�ben a horv�tok �lltak az �len, legal�bbis, ami a s�rgalapokat illeti. A selejtez�k sor�n �sszesen 29-et siker�lt begy�jteni�k, Sk�ci�nak 27-et, m�g Szerbi�nak 24-et. Az el�bbi „gy�zteseket” a piros lapok tekintet�ben m�r leszor�tott�k a dobog� legfels� fok�r�l, �m sok�ig nem jutottak, a m�sodik helyet zsebelhett�k be t�bbes holtversenyben (pl.: Lettorsz�g vagy Izrael t�rsas�g�ban), miut�n az osztr�kok �s az �szak-�rek is megel�zt�k �ket. Ut�bbiak 3-3, el�bbiek 2-2 piros lapot zsebeltek be.

Ami a selejtez�csoportokat illeti… A legt�bb g�l az 1. csoportban sz�letett (franci�k csoportja), itt �sszesen 67 g�l sz�letett h�rommal t�bb, mint a 3. sz�m�ban (csehek csoportja). A legkevesebb tal�latot a 8. csoportban jegyezt�k: 41-et.

Az egy m�rk�z�sen esett legt�bb g�l 3 alkalommal is megval�sult. Az Ukrajna-�rm�nyorsz�g (4-3), a Rom�nia – D�nia (2-5) �s a Luxemburg – Rom�nia (0-7) m�rk�z�seken.

Az EB selejtez�i sor�n �sszesen 549 g�l sz�letett. Ebb�l 247 a m�rk�z�sek els� 45 perc�ben, vagy annak r�ad�s�ban, �s 302 a m�rk�z�sek m�sodik fel�ben, vagy annak r�ad�s�ban. Amennyiben 15 perces intervallumokra bontjuk a meccseket, akkor a legt�bb tal�lat a 61. �s 75. perc k�z�tt esett, �sszesen 100. A rendes j�t�kid�n k�v�l 26 alkalommal (n�gyszer az els� f�lid� r�ad�sban �s 22-szer a m�sodik f�lid� hosszabb�t�s�ban) sz�letett g�l.

�s n�mi d�nt� torna statisztika…

A legt�bb g�lr�l sokat nem �rn�nk, hiszen a g�ll�v� lista a k�vetkez� r�szben mindent el�rul. 

Az g�lpasszok ter�n Karel Poborsk� emelkedett ki a t�bbiek k�z�l n�gy asszisztj�val.

A g�ll�v�lista tal�n �rdekesebb. A d�nt� torna sor�n a csehek �s az angolok tal�ltak be ellenfeleik kapuj�ba a legt�bbsz�r, 10 alkalommal. M�g�tt�k Portug�lia �s Sv�dorsz�g tany�zott 8-8 tal�lattal. A legt�bb tal�latot a bolg�rok gy�jt�tt�k be, a t�bbiek 9-szer vett�k be a h�l�jukat. M�g�tt�k sokan tany�ztak olyanok, akik 6-6 g�lt kaptak, k�zt�k volt: Hollandia, Anglia, vagy �ppen Horv�torsz�g.

A d�nt� torna sor�n a legt�bb s�rga lapot a v�gs� gy�ztes G�r�gorsz�g kapta, �sszesen 18-szor emelt�k fel nekik a b�r�k ezt a sz�n� k�rty�t. Piros lapot �sszesen n�gy csapat kapott, Oroszorsz�g �s Sv�jc kett�-kett�t, m�g Bulg�ria �s Hollandia egyet-egyet.

Egy �j statisztik�ra is r�bukkantunk. A sz�gletek tekintet�ben magasan a portug�lok vezettek. 59-szer v�gezhett�k el ezen pontr�g�st. Hogy mi�rt is �rtuk �gy? A m�sodik helyen a csehek �lltak, akik �sszesen 36 alkalommal v�gezhettek el bead�st a sz�gletz�szl� mell�l.

A d�nt� torn�n �sszesen 77 g�l sz�letett. Ebb�l 30 az els� f�lid�kben, 44 a m�sodik f�lid�kben. Miut�n voltak m�rk�z�sek, ahol a csapatoknak nem volt el�g 90 perc a meccs eld�nt�s�re, �gy a hosszabb�t�sokr�l is vannak inform�ci�ink. Ezek sor�n nem sok, �sszesen 3 g�l sz�letett. 

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s