Izland volt az egyetlen UEFA tag, amely hiányzott a kvalifikációk során, az 1964-es EB-n elindultak, ám az előselejtezők során kiestek, majd 1976-ban, 12 évvel később indultak ismét EB-n.

A végső győztes, NSZK dominált az 1972-es Év Játékosa címért folytatott csatában. Franz Beckenbauer mögött Gerd Müller és Günter Netzer zártak az első három helyen.

Az NSZK hat mérkőzést nyert a torna alatt, ezek során összesen 15-ször találtak az ellenfél kapujába, azonban a négy hazai mérkőzés közül hármat csak döntetlenre tudtak hozni.

Gerd Müller 4 gólt lőtt két mérkőzés alatt a döntő tornán, plusz másik 7 alkalommal talált be a kvalifikációk során, ez a szám figyelemre keltő tekintettel arra, hogy a karrierje során összesen 16 alkalommal sikerült a hálóba helyeznie a labdát EB-n.

A végső győztes NSZK regnáló Európa-bajnokként 1974-ben a hazai rendezésű Világbajnokságon is diadalmaskodni tudott.

A 3-0-s show-ba illő győzelem a Szovjetunió ellen egy nagyszerű menet kezdete volt az NSZK, majd Németország számára, miután az 1996-os EB-ig 13 alkalomból 9-szer sikerült a döntőbe kerülni Európa vagy világeseményen.

A döntőben két gólt lőtt Müller, 23 nappal korábban egy barátságos mérkőzésen a Szovjetunió ellen négy alkalommal volt eredményes, így 4-1-es győzelmet aratott az NSZK a szovjetek felett.

Skócia, Wales és Észak-Írország kérésére 1972-től nem használták a Brit Nemzetközi Bajnokságot kvalifikációs tornaként.

Az NSZK 3-0-ra győzött a döntőben, ez a legnagyobb különbséggel véget érő EB döntő. Csak három alkalommal tudott valamelyik csapat több, mint egy góllal győzni.

A torna során négy játékos gyűjtött be 2-2 sárga lapot: Ducke (NDK), Aktuna (török), Stepanović (jugoszláv) és Juhász (magyar), míg a piros kártyát egyszer sem mutatták fel.

A legtöbb időt Bene Ferenc töltötte a pályán, 11 mérkőzésen összesen 661 percet. Mögötte De Sisti (olasz) és Džajić (jugoszláv) 630-630 percet játszott.

A legtöbb gól egy mérkőzésen a hollandok nevéhez kötődik, 8-0-ra verték Luxemburgot. 
Az EB során összesen 263 gól született, ebből 139 a mérkőzések második félidejében, míg 124 az első 45 percben.

A legtöbb gól a selejtezők során a spanyolok csoportjában született, összesen 39. Ezzel eggyel többször találtak be e csoport csapatai, mint a magyarok csoportja.

A legtöbb gólt a hollandok szerezték az EB során, 18-at, mögöttük Anglia 15-tel, Ausztria és Spanyolország összesen 14-el állt. A magyarok 12 gólt lőttek, ezzel a 6. helyen voltak ebben a statisztikában. Míg a legtöbb gólt kapók listáját Ciprus vezette 26 góllal, megelőzve Luxemburgot (23) és Norvégiát (18).

Ebben az évben született: Rui Costa (portugál), Luis Figo (portugál), Sargis Hovsepyan (örmény), Viorel Moldovan (román), Pavel Nedvěd (cseh), Karel Poborský (cseh), Mart Poom (észt), Lilian Thuram (francia), Christian Ziege (német), Zinédine Zidane (francia).

A spanyolok közül pedig Alfonso Pérez, Kiko Narváez, Catanha, Pedro Contreras, Ángel Cuéllar, Oli Álvarez, Luis Cembranos és Juan Sánchez jött napvilágra ebben az évben.  

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés