Anatolij Timoscsuk, ukrán középpályás:

- Rengeteg érzelmet tapasztalok. Nagyon hangosak vagyunk, komoly támogatást kaptunk a szurkolóinktól. Mindig győzni akarunk. Számos helyzetet dolgoztunk ki, visszazártunk, előrementünk, és megmutattuk az erősségeinket. A végén mindent megtettünk, hogy a legjobbunkat adjuk. A legfontosabb dolog ma, hogy a csoport élén állunk. Nem csak 11 játékosunk volt a pályán. Minden játékos, a személyzet, és a stadion is velünk volt. Ez az, amiért nyertünk ma - egy család vagyunk.

Ez az érzés egyedülálló. Hasonló volt a 2006-os VB-n, de most az EB-n vagyunk. A különbség, hogy hazai pályán játszunk, új élményként hat ránk, amikor ennyi hazai szurkoló jön és néz - a szurkolóink kék-sárgába öltöznek - és éreztük ezt a támogatást ma is. Harcoltunk ezért a fontos három pontért. Meg akartunk szerezni őket. A mérkőzés nagyon kemény volt, ezért elégedettnek kell lennünk az eredménnyel.

Minden játékos, aki játszott érezte a szurkolók támogatását, a felelősséget. Nem volt könnyű az edzőnek összeállítani a kezdtő tizenegyet, nekünk pefig a győzelmet, hiszen győztes csapat vagyunk. Természetesen, az olyan tapasztalt játékosok, mint Andrij Sevcsenko, vagy én vagy Andrij Voronyin nagyon fontosak az ilyen magas színvonalú mérkőzéseken.

Andrij Voronyin, ukrán csatár:

- Jelen pillanatban nagyon jól érezzük magunkat. Megnyertük az első hazai meccsünket, azt a meccset, amire oly régen vártunk, hiszen a miénk volt az utolsó csoport. A szurkolóink miatt is győznünk kellett. Igazán jó meccset játszottunk. Nem hiszem, hogy a stadionban bárki is kételkedett abban, hogy képesek vagyunk gólt szerezni, hiszen alapvetően uraltuk a mérkőzést, kivéve az utolsó perceket, amikor minden az idegekről szólt, a svédek próbáltak nyomást helyezni ránk és valahogyan betalálni. Összességében azonban nagyszerű meccs volt, és megérdemeltük a győzelmet. A svéd gól csak további okot jelentett, hogy menjünk előre és megnyerjük a meccset.

Oleh Blohin elmondta, hogy a csapatunkban vannak veteránok és fiatal tehetségek is, és együtt dolgozunk a fejlődésért. Vannak játékosok, köztük én is, akik már majdnem a végén járnak válogatott pályafutásuknak, de most nem gondolunk ilyesmire. Csapatként tekintünk magunkra, a fiatalabb és az idősebb játékosokkal, együtt kell megpróbálnunk továbbjutni. Számunkra a csapat eredményessége a legfontosabb, és most jól dolgoztunk.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés