- Egy elveszített döntő után az első érzés mindig a szomorúság, hiszen olyan közel jártunk a trófeához. Hittünk abban, hogy elérhetjük a célunkat. Sajnos nem sikerült a csúcsra érnünk. Nagyon kemény ellenféllel kerültünk szembe. Taktikailag felkészültünk, ismertük a spanyolok erősségeit, és sikerült a lehető legjobban lecsökkenteni a veszélyességüket. Nem tudtuk viszont úgy tartani a labdát, ahogyan kellett volna egy ilyen csapat ellen, a labdaszerzési kísérleteink nem sikerültek úgy, ahogy reméltük és balszerencsénkre a meccs zárószakaszában mindezért egy bekapott góllal fizettünk. Spanyolország nagyszerű együttes, de mi is méltó ellenfeleik voltunk.

Mostantól az a célunk, hogy ebből a gárdából minél több embert beépítsünk az U-21-es és a felnőttválogatottba. Emellett szeretnénk megőrizni ezt a nagyszerű formánkat a jövő évi törökországi U-20-as VB-re.

Újoncok voltunk a tornán, soha nem fogom elfelejteni a meccseink utáni érzelemdús pillanatokat. A levertségünket a spanyoloktól az első meccsen elszenvedett vereség után, a következő találkozóink feszített iramát és a megszerzett győzelmeink utáni örömöt. Nagyon jó játékosokból áll a csapatunk, kiváló képességekkel bírnak, és soha nem felejtem el azt, ahogy a játékosok segítették egymást, és persze a döntő utáni szomorúságot sem. Ebből is lehet erőt meríteni, nemcsak a boldog pillanatokat kell megőriznünk az emlékeinkben.

A meccs után azt mondtam a játékosaimnak, büszke vagyok rájuk. Rajtunk, edzőkön és a szövetségen kívül nagyon sok embert boldoggá tettek Görögországban. Nem találok szavakat arra, hogy leírjam, hogyan is érzek ezek iránt a srácok iránt azért, amit ezen a tornán nyújtottak. Szeretném azonban megértetni velük, hogy nem tragédia eljutni egy döntőig és veszíteni, különösen akkor nem, ha olyan tehetségesek, mint ők.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés