Spanyolország a hatos számú csoportba kapott besorolást. Ellenfeleik a végső győztes görögök, az ukránok, az örmények és az észak-írek voltak. Épp a spanyolok voltak azok, akik első körben a selejtezők során győzelmet tudtak aratni a görögök felett. Sajnos a visszavágón már kikaptak. Ezen mérkőzések mellett egyszer sikerült döntetlenre hozniuk a meccset az észak-íreknek, és egyszer az ukránoknak a spanyolok ellen, míg az Ibériai-félsziget lakói a többi összecsapást megnyerték. 

A döntő torna már nem volt se móka, se kacagás… A spanyolok ismét szembenézhettek selejtezőbeli ellenfelükkel, Görögországgal, a házigazda, Portugálokkal és Oroszországgal. Az első meccsen az oroszokat, igaz csak 1-0-ra, de legyőzték, a görögök ellen egy döntetlenre futotta, míg a házigazdák ellen vereséggel búcsúztak. Nem csak attól a mérkőzéstől, hanem az egész tornától… Idő előtt, hisz Iñaki Sáez keze alatt minden idők legjobb spanyol csapata kezdett ekkoriban formálódni… A kudarcra csak parányi vigaszt jelenthetett, hogy később a csoport két továbbjutója vívta az EB-döntőt.

Sajnos hazánknak ezúttal sem jött össze a kijutás. A selejtezők során a 4. csoportban kaptunk helyet Svédország, Lettország, Lengyelország és San Marino ölelésében. Sajnos a 3 győzelem és két döntetlen nem volt elegendő, csak a csoport 4. helyhez. A három győzelmünkből kettőt a csoport utolsó, pontot és gól sem szerző San Marino ellen sikerült elérnünk. A harmadik nyertes meccset a lettek ellen a Puskás Ferenc Stadionban sikerült kiharcolnunk. A másik két ellenfelünkkel egyszer-egyszer sikerült egy-egy döntetlent kivívni, de mindhármuk ellen a visszavágók nem nekünk kedveztek és vereséget szenvedtünk. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés