Interjú: Vicente del Bosque
snalguj 2012.06.23. 12:13
A spanyol válogatott szövetségi kapitánya egy nagyobb lélegzetvételű interjút adott az AS.com spanyol sportújságnak még a hivatalos sajtótájékoztató előtt, ebből szemezgettünk.
A spanyol válogatott egy érzék és egy valóság keveréke. A számok alapján Spanyolország: szerezte a legtöbb gólt, a legkevesebbet kapta, és a legtöbbet lőtt kapura... Miért van az, hogy mégis felhők magasodnak a csapat felett, megkérdőjelezik a játékot és a rendszer hatékonyságát?
- Nem tudom. Azt hiszem, hogy azért, mert az újságírok ezt sugallják. Amellett, hogy az EB-re utalnánk, más adatok is kiválóak, mint a hivatalos mérkőzések, ahonnan hiányoztak a kulcsfigurák. A futballban mi kiegyensúlyozottak vagyunk, hiszen sok meccset megnyertünk, míg csak kettőt veszítettünk el, egyet az USA ellen a 2009-es Konföderációs Kupán és egyet még a 2010-es VB-n, a csoportmeccsen, ezek releváns adatok. Ha van valaki, aki úgy gondolja, hogy a válogatott nem nyerő... De nem hiszem, hogy lenne ilyen. Mindenki a világban, azt akarja, hogy nagy játékunk legyen.
Elképzelhető, hogy ezt a beidegződést az a csiki-csuki játék okozza, amely néha szorongást és kételyt szülhet, tekintettel arra, hogy egy amatőr képet mutathat?
- Összességében egy stílusunk van hosszú idők óta, és többre megyünk vele, hiszünk benne, és követjük, kitartunk mellette. Amikor nem vagyunk az élvonalában a nemzeti csapatoknak, akkor majd lesz valaki más, aki követ hasonló stílust. Ez olyan, mint a hívők egyházhoz való kötődése. Csak egy újabb jön, és hisznek majd benne, hogy változtatásra van szükség. De a játékstílusunkkal, ezzel a játékfelfogással, habár ismerjük az ellenfeleinket, és mert mindenki tudja hogyan kell játszani az ellenfele ellen, azt látjuk, hogy velünk szemben le kell győzni a nehézségeket. Ez a válogatott egy olyan háttérszemélyzettel rendelkezik, amellyel legyőzhet minden akadályt.
Egy másik kérdés, téma: a kettős támadó. Az emberek emlékeznek a 2008-as elődöntőbeni, Oroszország elleni meccsre, és mindenkiben ez a jó játék marad örökre, de emlékeznünk kell a 2010-es VB-s elődöntőre is a németek ellen...
- Különböző mérkőzéseken játszottunk jól és győztünk. Vannak olyan dolgok, melyek bizonyíthatatlanok. Ha jól játszunk és eggyel is jól játszunk, akkor felállnánk gyengébb védelemmel? Talán, nem tudom. De dupla csatárral is, nem akarom elfogadni. Két játékos tehetséggel és kreativitással. Xabi Alonso és Busquets nagyon jó játékosok, és nem lábfaragók. Jól kezdték a játékot, jól építkeznek, ésszel játszanak, amikor a gólszerzőket kell segíteni, és Xabi Alonso az én időszakomban a harmadik leggólerősebb játékosunk.
Vitatott a döntése, nevezetesen, hogy az olaszok ellen Cesc volt a főcsatár, az írek ellen Torres, míg az utolsó meccsen Navas jött frissítésként, és végezte jól a dolgát. Cesc gólt lőtt, Torres agyonverte az ellenfelet, míg Navas is hozta a kötelezőt: érthetők a kritikák?
- Ezek vitathatóak, mert ez a foci és a logika is ezt diktálja. Ha egy középcsatárt teszel oda, és utána más jellemzőkkel rendelkező játékost, akkor nem lenne semmi. De amikor vannak páran ugyanarra a posztra, használod őket. Van néhány játékos, és van egy játékfelfogás, és attól függően használod, hogy mit szeretnél elérni, és néha kicsit az ellenkezőjét is kipróbálod.
Mikor érett meg a hamis kilences gondolata?
- Annak következményeként, hogy Pirlo és De Rossi remek játékot mutat, és szerettük volna jobban elősegíteni a gólszerzést.
Ez azt jelenti, hogy a riválistól függnek a dolgok?
- Miért ne? Nem vagyunk arrogánsak, hogy azt mondjam, nem kell ellentétesen gondolkozni a dolgokon. Nem nézhetjük az ellenfeleink mérkőzéseit, azokét, akikkel találkozunk majd? Ha annyira jók volnánk, és gőgösek lennénk, az rossz dolog volna, vacak dolog lenne azt mondani, hogy minden a miénk lesz. Természetes, hogy ezért megyünk, de az ellenfelekkel kapcsolatos részletek, azok, amelyeket ellensúlyoznunk kell. Azt mondták, hogy itt az EB, és a legjobb válogatottak Európából, ismerni kell minden részletet.
Olaszország döntőig menetelhet, megérhetjük velük együtt. Gondolja, hogy hasonló játék kellene ellenük, mint az első napon?
- Nem beszélünk elképzelésekről, hipotézisekről, nem tudhatjuk, így lesz-e. Gondolkozunk, gondolkozunk és beszélünk.
|