A spanyol labdar�g�s most �li sikerkorszak�t, ezt a fenti sz�m m�g ink�bb al�t�masztja. K�l�n�sen, ha megn�zz�k, hogy a spanyol v�logatott megalakul�s�t�l, 1920-t�l 1988-ig �sszesen 4 gy�zelem ker�lt Spanyolorsz�g neve mell�: az 1964-es feln�tt EB-gy�zelem, az 1986-os U-21-es EB, valamint az 1986-os �s 1988-as U-16-os EB.

Az 1988-as �vet a Marca az�rt v�lasztotta kezd�pontnak, mert ekkor v�ltozott a Spanyol Kir�lyi Labdar�g� Sz�vets�g (RFEF) vezet�j�nek szem�lye: �ngel Mar�a Villar Llona l�pett a spanyol labdar�g�s �l�re. A baszk sportvezet� az�ta is �rzi poz�ci�j�t, �s b�r sokszor �ri kritika, el kell ismerni: alapjaiban v�ltozott meg ir�ny�t�sa alatt a Sz�vets�g munk�ja, f�k�nt az ut�np�tl�s-nevel�s ter�n.

Az eredm�nyek pedig �nmaguk�rt besz�lnek: 24 �v alatt 33 nagy gy�zelem, k�zt�k a spanyol foci t�rt�net�nek els� VB-c�me valamint k�t �jabb EB-gy�zelem. Ami pedig m�g leny�g�z�bb, az az ut�np�tl�s-v�logatottak uralma, f�k�nt az elm�lt �vtizedben. Eur�p�ban Franciaorsz�g a spanyolok k�vet�je, �m 1988 �ta �k is csak 11 c�met nyertek. N�metorsz�g 7 gy�zelemmel k�vetkezik a sorban. Az UEFA 1990-ben alap�totta a Maurice Burlaz D�jat, amelyet k�t�vente a kontinens legjobb ut�np�tl�s�val b�r� orsz�ga kap meg - 12 ki�r�sb�l 8-szor Spanyolorsz�g kapta az elismer�st.

Hab a tort�n, hogy az ut�bbi �vekben a n�i labdar�g�s is kezd felz�rk�zni a kontinens �lvonal�hoz. B�r az U-19-es EB-d�nt�j�t id�n elvesz�tett�k, ez a gener�ci� kor�bban k�t U-17-es EB-c�met szerzett - j�het a folytat�s?

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s