- Mindenekelőtt gratulálok Hollandiának, már csak azért is, mert jobbak voltak nálunk.

A második gól optimizmussal töltötte el a hollandokat, bennünket pedig pesszimizmussal. Nem hiszem, hogy erőnléti problémáink lettek volna.

Rosszul érzem magam, csalódott vagyok. A vereséget azonban el kell viselni, nem hiszem, hogy temetni kellene bennünket. A társaság még ezekben a kritikus pillanatokban is jól reagált, voltak olyan pillanatok a meccsen, amikor előnybe kerülhettünk volna. Az egyenlítő gól volt a fordulópont. Más volt a meccs előtte, és más utána. Az első félidőben sikerült nyomást helyeznünk a hollandokra, Iniestával, Silvával, eljutottak a labdák Costához. Minden teljesen rendben lévőnek tűnt. A második félidőre minden megfordult.

A csapatunkat jó és profi labdarúgók alkotják. Jó srácok, megértik, hogy a vereségre nem lehet magyarázat. Előremutató beszélgetésen estünk át, úgy gondolom, jókor jött ez a vereség.

Ez most nem az az időpont, amikor bárkit is okolni kéne. Nem hibáztatni vagy épp hibáztatni egy játékost - értelmetlen. Az egész csapatot kell hibáztatni, nem pedig egyes játékosokat.

Nem normális dolog, hogy öt gólt kaptunk. Nem találok szavakat, hogy elmondjam, mennyire igyekeztünk minél jobbá tenni a védekezésünket. Ma azonban gyengék voltunk, és mindenekelőtt védekezésben voltunk azok, nem figyeltünk oda eléggé Robbenre és van Persiere.

Készülünk Chilére. Van már tapasztalatunk ilyesmiben, bár a Svájc elleni négy évvel ezelőtti vereséget nem hasonlítanám össze a mostanival. Előre kell tekintenünk, sportemberként kell megfelelnünk a következő kihívásnak, csak azzal foglalkozva, hogy kijavítsuk a csorbát, nem pedig másokat hibáztatva.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés