Bordeaux, Nouveau Stade de Bordeaux: A 240.000 lakos� v�ros Aquit�nia k�zpontja, Franciaorsz�g egyik legfontosabb kik�t�je a nyugati partvid�ken. Vil�gh�r� a k�rny�k sz�l�termeszt�se, a bord�i bor mindm�ig fogalomnak sz�m�t. A r�mai alap�t�s� v�ros a Garonne �s a Dordogne k�z�s t�lcs�rtorkolat�hoz, a Gironde-hoz telep�lt, innen kapta nev�t els� sz�m� fociklubja, a Girondins Bordeaux. Az 1881-ben alakult klub napjainkban is a legjobbak k�z�tt foglal helyet. 2015-ben nyitotta meg kapuit az Eur�pa-bajnoks�gra �p�lt �j stadion, amely 42.000 n�z�t tud befogadni.

Lens, Stade Bollaert-Delelis: Az egyik legkisebb v�ros, amely otthont adhat EB-meccsnek id�n, mind�sze 34.000 lakossal b�r. Az orsz�g �szakkeleti r�sz�n, Lille k�zel�ben elhelyezked� v�roska sok�ig a sz�nb�ny�szatnak k�sz�nhette fejl�d�s�t, az ut�bbi �vekben v�lt egyre fontosabb kultur�lis k�zpontt�. A b�nyav�llalat egykori vezet�je, F�lix Bollaert lett a n�vad�ja Lens 1933-ban �p�lt labdar�g� stadionj�nak. A v�ros klubja, az RC Lens szebb napokat is meg�lt m�r, jelenleg egy azeri �zletember tulajdon�ban �ll. 2012 �ta Bollaert mellett egy helyi sz�rmaz�s� politikus, Andr� Delelis nev�t is viseli a stadion - ebb�l is l�tszik, a v�roska sport�let�b�l neh�z igaz�n eml�kezetes alakot felvonultatni. Nem v�letlen, hogy Lens EB-helysz�nn� jel�l�se komoly vit�kat gerjesztett. A l�tes�tm�nyt az EB el�tt fel�j�tott�k, ez 2015 �sz�re fejez�d�tt be. 35.000 n�z�t tud befogadni.

Lille/Villeneuve d'Ascq, Stade Pierre-Mauroy: Franciaorsz�g �szakkeleti r�sz�nek k�zpontja, 230.000 lakos� v�ros a belga hat�r k�zel�ben. A v�ros a t�rt�nelmi Flandria r�szek�nt az ipari forradalom els� haszon�lvez�i k�z� tartozott. Lille labdar�g�-�lete kev�sb� veretes, b�r az 1944-ben alap�tott Lille OSC hagyom�nyosan ott van a francia foci �lklubjai k�z�tt, egyszer bajnoks�got is nyert. 2012-ben ny�lt meg a Pierre-Mauroy stadion, amely val�j�ban Lille d�lkeleti k�lv�ros�ban, Villeneuve d'Ascqban tal�lhat�. 50.000 n�z� befogad�s�ra alkalmas.

Lyon, Parc Olympique Lyonnais: A f�lmilli� lakos� Lyon a f�v�ros ut�n az egyik legfontosabb k�zpont az orsz�gon bel�l, a Rh�ne-v�lgy �s az Alpok nyugati el�ter�nek centruma. A Rh�ne �s a Sa�ne �sszefoly�s�n�l �p�lt v�ros agglomer�ci�ja t�bb mint 2 milli� lakost sz�ml�l. Lyon a francia labdar�g�sban is fontos szerepet j�tszik, az Olympique az elm�lt �vekben is a legjobbak sz�k k�r�ben kapott helyet. A klub n�i csapata nemcsak hazai, de eur�pai szinten is a legjobbak k�z�tt van. A v�ros �j stadionja �pphogy elk�sz�lt: 2016 janu�rj�ban ny�lt meg. 59.000 n�z�t tud befogadni.

Marseille, Stade V�lodrome: Franciaorsz�g F�ldk�zi-tengeri partvid�k�nek k�zpontja, k�zel 900.000 lakos� kik�t�v�ros a Rh�ne-delta k�zel�ben. A g�r�g�k �ltal alap�tott t�rt�nelmi v�ros 2013-ban Eur�pa kultur�lis f�v�ros volt. A v�ros m�eml�kei, mint a Notre-Dame-de-la-Garde templom, vagy If sziget�nek b�rt�ne l�togat�k t�meg�t vonzz�k. A v�ros labdar�g� klubja, az Olympique sok sz�p sikert meg�lt m�r, igaz, az ut�bbi �vekben kicsit h�tt�rbe szorult. Kilencszeres francia bajnok, �s ami fontosabb: egyed�li francia klubk�nt 1993-ban megnyerte a BL-t. 1937-ben �p�lt meg a csapat otthona, a V�lodrome, amelyet 2014-ben fel�j�tottak. 67.000 n�z�t tud befogadni.

Nice (Nizza), Allianz Riviera: A Francia-Rivi�ra 350.000 lakos� k�zpontja is ott van az EB helysz�nei k�z�tt. A v�ros magyar nev�b�l is kit�nik, hogy igencsak �rz�dik rajta az olasz hat�s, a t�rt�nelem sor�n gyakran cser�lt gazd�t. Provence �s a Rivi�ra nem �pp a labdar�g�st juttatja az ember esz�be, de az OGC Nice m�r az els� bajnoks�g ki�r�sakor is ott volt a n�vsorban, �s sok hull�mv�lgyet �tv�szelve napjainkban az �lvonalban is sz�p eredm�nyeket �r el. 2013-ban ny�lt meg a v�ros �j stadionja, amely a Nemzeti Sportm�zeumnak is otthont ad. 35.000 n�z� befogad�s�ra alkalmas.

Paris (P�rizs), Parc des Princes: P�rizst aligha kell b�rkinek is bemutatni, a t�bb mint 2 milli� (agglomer�ci�val egy�tt 10 milli�n�l is t�bb) lakos� francia f�v�ros Eur�pa, s�t a vil�g egyik legismertebb kultur�lis �s gazdas�gi k�zpontja. A Szajna ment�n, az Ile-de-France ter�let�n fekv� v�rost�m�r�l�s nemcsak m�eml�keir�l, m�zeumair�l, vagy �pp az Eiffel-toronyr�l ismert, de labdar��s�r�l is. Igaz, sokat kellett erre v�rni, 1970-ben j�tt csak l�tre k�t klub egyes�t�s�vel a Paris Saint-Germain, amely kisebb buktat�k ut�n az 1990-es �vekre v�gk�pp helyet szor�tott mag�nak a francia �lklubok sor�ban. 1996-ban KEK-et nyert, az ut�bbi �vekben katari olajp�nzek seg�ts�g�vel a hazai bajnoks�g egyeduralkod�j�v� v�lt. A klub otthona, a Parc des Princes 1972-ben �p�lt, igaz, hely�n m�r 1897-ben is stadion �llt. 2015-ben fel�j�tott�k, jelenleg 45.000 n�z�t tud befogadni.

Paris/Saint-Denis, Stade de France: Eld�nthetetlen, hogy P�rizs vajon egy vagy k�t stadionnal b�r-e az EB-helysz�nek k�z�tt, hisz a f�v�ros agglomer�ci�j�ban, de hivatalosan m�r P�rizs �szaki k�lv�ros�ban, a 100.000 lakos� Saint Denis-ben �p�lt fel a franci�k nemzeti stadionja, a Stade de France. Az 1998-as VB-re k�sz�tett�k a l�tes�tm�nyt, amely az�ta is a francia v�logatott otthona. 80.000 n�z� befogad�s�ra alkalmas.

Saint-�tienne, Stade Geoffroy-Guichard: Saint-�tienne az Alpok nyugati el�ter�ben fekv�, 200.000 lakos� v�ros, hagyom�nyos ipari k�zpont. A v�ros klubja, az AS Saint-�tienne t�bb mint 100 �ves m�ltra tekint vissza. Az 1970-es �vekben BEK-d�nt�t is j�tszott, napjainkban viszont meg kell el�gednie azzal, hogy stabil tagja az �lvonalnak. Az 1931-ben �p�lt stadion n�vad�ja, Geoffroy Guichard egy helyi kiskereskedelmi l�nc alap�t�ja volt, melynek keret�ben egykor l�trej�tt a labdar�g� klub. 42.000 n�z�t tud befogadni.

Toulouse, Stadium municipal de Toulouse: D�lnyugat-Franciaorsz�g, a Pireneusok el�ter�nek k�zpontja a k�zel f�lmilli�s iparv�ros, Toulouse. Az �rtechnol�gia eur�pai k�zpontj�nak sz�m�t� nagym�lt� v�ros labdar�g� klubja, a Toulouse FC 1937-ben j�tt l�tre. Egyetlen francia kupagy�zelem szerepel a dics�s�glist�j�n, de hossz� ideje �lland� tagja az �lvonalnak. Ahogy a klub, �gy a stadion neve sem vall t�l nagy kreativit�sra: az 1938-ban �p�lt Telep�l�si stadion komolyabb fel�j�t�s ut�n 2016 janu�rj�ra nyerte el mai form�j�t. 33.000 n�z� befogad�s�ra alkalmas.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s